Szeptember 30. a hiteltörlesztési moratórium lejárati határideje. A törlesztési moratórium minden vállalati és lakossági hitelszerződésre általánosan kiterjedt, amelyet 2020. március 19-e előtt folyósítottak. Fontos, hogy nem jelentkezni kellett a részvételért, hanem kijelentkezni lehet/ett belőle, valamint nem tőkésedett az elmaradt kamatfizetés, nem nőhetett tőle a törlesztőrészlet, „csak” a futamidő.
Korábban a kormány álláspontja az volt, hogy meg kell hosszabbítani, mára azonban úgy látják, csupán a rászorulók számára kellene lehetővé tenni a moratórium meghosszabbítását. Az MNB és a bankok szerint érdemes most már lezárni a törlesztési moratóriumot, legfeljebb bizonyos rászoruló csoportok számára lehetővé téve a hosszabbítást.
A nagy kérdés az, ki fog rászorulónak számítani szeptember 30-a után, és hogy ezt ki fogja eldönteni. Az állam, a bank vagy az ügyfél? Esetleg marad a korábbi megoldás: az maradna a moratóriumban, aki csak akarna.
Sokan úgy gondolják, hogy a választások közeledtével komoly esély van a moratórium változatlan meghosszabbításának is.
Úgy tűnik, az adósok többségének jól jönne a meghosszabbítás, ugyanakkor fontos tudni azt is, hogy a meghosszabbított moratórium következtében a lakossági hitelek többségének több mint 3,5 évvel tolódna ki a futamideje (ha a moratórium 2022 közepéig fennmaradna).
Hogy mi lesz a moratórium kivezetése után a fizetőképességgel, azzal kapcsolatban az MNB-nél vállalati hitelek 10%-át és a lakosságiak 12%-át látják problémásnak, de a bankok ennél sokkal rosszabbul látják a helyzetet. Pontos előrejelzést nem lehet adni, hiszen az adósok hiteltörlesztési képessége nagyban függ a gazdaság állapotától, ami a jelenlegi körülmények között bizakodásra adhat okot. Hamarosan meglátjuk hogy dönt a kormány.
