Elévülés (tartozás elévülése)

Minden egy helyen, amit az adósság elévülésről tudni kell.

Ebben az írásban igyekeztünk összefoglalni minden lényeges információt a tartozás elévüléséről, elévülés megállapításáról, számításáról, érvényesítéséről azok számára, akiket követeléskezelő keresett meg régi, elévülés gyanús tartozással. Itt minden kérdésére választ kaphat az elévüléssel kapcsolatban akár végrehajtás alatt. Van-e tennivalóm ha elévült a tartozásom és pontosan mi?

Elévülés, gyakorlati útmutató

Mi az elévülés

Az elévülés lényege valójában az, hogy amennyiben a jogosult nem fektet kellő hangsúlyt arra, hogy követelését érvényesítse viszonylag hosszú időn keresztül, úgy nem érdemli meg, hogy a bíróság segítséget nyújtson számára az igénye érvényesítéséhez, illetve kialakul az a törvényi vélelem, hogy a jogosultnak az igény érvényesítéséhez fűződő érdeke már nem áll fenn. Ezen túl az elévülés megakadályozza azt is, hogy a jogosult követelését a végtelen ideig kamatoztassa. 

Az elévülés megállapítása

Az elévülés (adósság elévülése) mára közismert, gyakran használt kifejezéssé vált, mégis rengeteg a félreértés körülötte, pedig az elévülés rendkívül fontos jogintézmény, amivel minden adósnak tisztába kellene lennie. Számos követeléskezelő cég hajtja be nap mint nap elévült követeléseit, ezért ebben az írásban segítünk rávilágítani azokra a részletekre, amelyek segítenek az elévülés megállapításában és érvényesítésének módjaiban. Az elévülés érvényesítésével gyakran élethosszig tartó adósságtól szabadulhatnak meg az érintettek, ám a sikerhez nagyon fontos, hogy megfelelően értelmezzük a vonatkozó jogszabályokat és szakszerűen folytassuk le az eljárást. Ez elévülés megállapításánál és érvényesítésénél nem mindegy, hogy milyen jogviszonyból származik a tartozás, régi vagy új Ptk. hatálya alá tartozik-e, indult-e végrehajtás vagy más jogi eljárás az ügyben, peres úton vagy peren kívül érvényesíthető-e az elévülés stb.

A követeléskezelők behajtják az elévült követeléseket is?

Igen! Nem nyugodhat meg senki, aki úgy érzi, vagy tudja, hogy elévült a tartozása. Az a tapasztalat, hogy a követeléskezelőket általában nem hatja meg az elévülés. Ha elévült, ha nem megpróbálják behajtani a követeléseket akár peren kívül, akár bírósági úton, illetve végrehajtás során. Bár az elévülés következtében a követelés az időmúlás következtében válik behajthatatlanná, azaz egy elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni (2013. évi V. törvény Ptk. 6:23. §), ennek ellenére rengeteg elévült követelést hajtanak be nap mint nap követeléskezelők, mivel ők tudják hogyan kell csinálni. Ezzel szemben az adósok pedig többnyire nincsenek tisztában jogaikkal, lehetőségeikkel, így gyakran élethosszig tartó adósság törlesztésbe kényszerülnek elévült tartozások miatt, mivel a régi követelésekre felszámított magas kamatok miatt hiába törlesztenek, sosem csökken az adósság. 

Fontos megérteni, hogy amennyiben az adós nem érvényesíti az elévülést, úgy a hatóságok ezt nem fogják hivatalból vizsgálni, ezrét a követeléskezelők sok esetben könnyedén végrehajtják elévült követeléseiket.   

Mit nem jelent az elévülés

Az elévülés nem jelenti az, hogy a követelés jogtalan, alaptalan, valótlan. Csupán kifutott a jogosult a rendelkezésre álló időből, hogy jogi úton érvényesítse azt. Érdemes megérteni, hogy a bírósági érvényesíthetőség megszűnése nem jelenti feltétlenül egyúttal a kötelem megszűnését is. Bírósági úton kívül más módon – például írásbeli felszólítással – ugyan követelhető, ha azonban a kötelezett a teljesítésre önként nem hajlandó, a jogosult igényét bírósági úton nem tudja érvényesíteni. Elévült követelés esetén a jogusultnak joga van fizetési felszólítást küldeni, nyilvántartást vezetni, kamatot felszámítani, persze mindennek nem sok értelme van, ha a lényeghez nincs joga, nem hajthatja be a követelést jogi úton. Más út pedgi nem létezik (a félreértések elkerülése érdekében).

Tehát az elévüléssel maga az igény(követelés) nem szűnik meg, hanem arról van szó, hogy bíróság vagy más hatóság előtt már érvényesíteni nem lehet. (naturalis obligatio). Az elévülés azonban nem ad lehetőséget az adósnak arra sem, hogy adatai a KHR listáról törlésre kerüljenek.  Az elévülés hivatalból nem vehető figyelembe, arra az érdekeltnek kell hivatkoznia, ennek bizonyítása is őt terheli.

Félreértések az elévüléssel kapcsolatban

1: Az elévült követelés jogtalan követelés

Ez nem így van. Az elévülés nem jelenti azt, hogy a tartozás valótlan, vagy jogtalan, amivel valójában nem is tartozunk. Az elévülés – az adós szempontjából – egy óriási mázli, mivel a követelés jogosultja elkövette azt a hibát, hogy a rendelkezésre álló időn belül nem szakította meg ez elévülést. Ha viszont az elévülési időn belül elévülést megszakító cselekményt kezdeményez, akkor a követelés nem évül el.  Az elévülés tehát azt jelenti, hogy nem lehet jogi úton behajtani azokat a követeléseket, amelyek – akár jogszerűen követelhető valós tartozások, de – az igény érvényesíthetősége az időmúlás következtében megszűnt.

2: Elévült tartozás után kifizetett összeg visszajár

Az elévülés egyébként az adósnak a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti, ezért az elévült követelés kapcsán teljesített befizetéseket a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni utólag nem lehet. Az elévülés tehát nem azt jelenti, hogy a követelés nem jogos, vagy az adósság nem valós, hanem azt, hogy a jogosult kifutott az időből, amely a követelés behajtására rendelkezésére állt. Ez nem jelenti azt sem, hogy egy 30 évvel ezelőtti tartozás eleve elévült volna. Az elévülés csak akkor következik be, ha elévülési időn belül a jogosult nem kezdeményezett elévülést megszakító cselekményeket. 

3: A fizetési felszólítás mindenképp megszakítja az elévülést

Az új Ptk. azonban úgy rendelkezik (ez a 2014. március 15-után keletkezett kölcsönszerződésekre/jogviszonyokra vonatkozik), hogy mivel az írásbeli felszólítással a jogosult számára korlátlan ideig lehetővé válna az elévülés bekövetkezésének kitolása, a jogbiztonság elősegítése céljából, az új Ptk. alapján a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás már nem szakítja meg az elévülést. Azonban a 2014. március 15-előtt felvett kölcsönök, tartozások esetében sajnos tulajdonképpen korlátlan ideig lehetőség van az elévülés bekövetkezésének kitolására. Egyébként a mai napig a legtöbb problémás adósság ebbe a kategóriába tartozik a régi Ptk. hatálya alá, ahol az elévülést megszakítja a fizetési felszólítás is. 

Elévülés megszakítása a régi Ptk. alá tartozó ügyekben (2014 előtti tartozások esetén)

-A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás

-A követelés bírósági úton való érvényesítése

-A tartozás megegyezéssel való módosítása -ideértve az egyezséget is

-A tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése 

Megszakítja az elévülést.

Elévülés megszakítása az új Ptk. alá tartozó ügyekben (2014. március 15- utáni tartozások)

– a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;

–  a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség

– a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az     eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott

– a követelés csődeljárásban történő bejelentése

– Végrehajtásban az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények

Megszakítják az elévülést.

Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik.

Elévült tartozások a régmúltból

Engedményezett követelések elévülése

Ma már legtöbb esetben a bankok, közüzemi szolgáltatók stb. követeléseiket követeléskezelő cégeknek adják el, így szabadulva meg a rossz, bedőlt hitelektől, lejárt tartozásoktól, problémás ügyletektől. Ezt – a követelések adásvételét – nevezzük engedményezésnek. Az engedményezett követelések esetében a jogalkotó indokolatlannak tartotta, hogy a jogosult személyében történő alanycsere az elévülés megszakítását eredményezze. Az új Ptk. alapján azonban az engedményezés önmagában az elévülést nem szakítja meg.

Változatlanul irányadónak tekinthető a „tartozásnak a kötelezett által történő elismerésének” kiterjesztő értelmezése.

Elévülést megszakító bírósági eljárásnak tekinthető a választottbírósági eljárás, fizetési meghagyás, viszontkereset, beszámítási kifogás előterjesztése is, de nem szakítja meg az elévülést az előzetes bizonyítás foganatosítására irányuló eljárás.

A kötelmeknek a felek által történő módosítása, a felek egyezsége estén az elévülés az megegyezés napján szakad meg, és egyidejűleg újra kezdődik. Amennyiben a felek a teljesítés időpontját módosították az elévülés a módosított teljesítési időponttal indul újra.

Az új Ptk. a korábbi jogi szabályozás pontosításával rendezte azt a kérdést, hogy olyan bírósági eljárás is megszakítja-e az elévülést, amely nem érdemi határozattal zárul. Egyértelművé tette, hogy csak olyan bírósági eljárás alkalmas az elévülés megszakítására, ami érdemi határozattal zárul. Érdemi határozat hiányában a kereset nem tekinthető egyébnek, mint írásbeli felszólításnak, ami a Ptk. alapján már nem alkalmas az elévülés megszakítására. A szabályozás a jogosultat sem hozza hátrányos helyzetbe, mivel a nem érdemben elbírált kereset anyagi jogi hatása az, hogy az eljárás alatt az elévülés nyugszik. 

A 6:25. § (3) bekezdésében foglalt szabály első része új tételes norma, amelynek indoka, hogy a kötelem módosítása gyakorlatilag új jogviszonyból származó követelést hoz létre, amely indokolttá teszi új elévülési idő indulását. A jogosultat igénye érvényesítésére akarja ösztönözni, a korábbi szabályozással megegyező rendelkezés, miszerint a végrehajtási cselekmény szakítja még meg ezekben az esetben az elévülést. Végrehajtási cselekménynek minősül a végrehajtási kérelem előterjesztése, és a Vht.-ben meghatározott – nem ügyviteli jellegű – cselekmények, amely befejeződésével az elévülés újra indul.

Az elévülés joghatásai

– Az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni (azaz behajtani).

– A főköveteléssel az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A mellékkövetelések elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti.

– Az elévülést a bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni.

– Az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni nem lehet.

Az elévülési idő. Mennyi idő után évül el a tartozás?

Az elévülési idő számítása nem is olyan egyszerű, ezért az elévülés megállapítása a legtöbb esetben nem könnyű. Vagy átfogó jogi ismeretekre kell szert tenni hozzá, hogy szakszerűen megállapítsuk, vagy követeléskezelésre szakosodott jogász segítségét érdemes kérni, hiszen több szempontot is figyelembe kell venni az elévülés megállapításához. Nem mindegy milyen jogviszonyból ered a követelés (kölcsön tartozás, telefonszámla, hitelkártya, közüzemi díj stb.), régi, vagy új Ptk. hatálya alá tartozik(2014. március 15. előtti vagy utáni), mely elévülést megszakító cselekmények vonatkoznak rá, hoztak-e végrehajtható határozatot az ügyben, készült-e közjegyzői okirat a tartozásról stb. Az elévülési idő számítása esetén mindezeket figyelembe kell venni. 

Honnan kezdődik az elévülés idő?

Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik, tehát amikor például felmondják a kölcsönszerződést, illetve más fogyasztói szerződést nem fizetés miatt. Ezt követően kell a jogosultnak az adott elévülési időn belül elévülést megszakító cselekményt kezdeményezni, ha meg akarja akadályozni az elévülést. Mik ezek?

Elévülési idők:

Főszabály a követelések elévülésével kapcsolatban, hogy – amennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik – a követelések 5 év alatt évülnek el, de ettől eltérő elévülési idők is vannak, az alábbiak szerint.

  •  Kölcsönszerződésekből (ide tartozik a hitelkártya is) eredő tartozások elévülési ideje 5 év
  • Telefonszámla tartozások elévülési ideje 1 év
  • Internet előfizetésekből eredő tartozások elévülési ideje 1 év
  •  Minden elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződésből eredő polgári jogi igények elévülési ideje 1 év.
  • Parkolási pótdíj (bírság) elévülési ideje 1 év
  •  Közüzemi tartozások, például gáz és villanyáram szolgáltatással kapcsolatos követelések elévülési ideje 3 év

Végrehajtás alatt álló ügyekben a végrehajtási jog elévülésének ideje megegyezik a követelés elévülésének idejével.

Reméljük a fenti felsorolás segít Önnek abban, hogy meg tudja állapítani, hogy tartozása elévült-e vagy sem. Ha elévült ne felejtse, az elévülést bírósági vagy más hatósági eljárásban a törvény alapján nem lehet hivatalból figyelembe venni! Az elévülést csak akkor veszik figyelembe, ha arra a kötelezett fél külön hivatkozik, illetve érvényesíti azt.

Tévhitek az elévüléssel kapcsolatban

  1. Az adósság elévülése a követelést megszünteti

Talán a legnagyobb tévhit az adósság elévülésével kapcsolatban – ahogy azt fentebb már tárgyaltuk – hogy az elévülési idő leteltével a követelés megszűnik. Az adósság elévülése a követelést nem szünteti meg, hanem csak a bírósági úton való érvényesíthetőségét zárja ki. Ennek legfontosabb következménye, hogy ha egy elévült követelést kifizetünk, akkor azt nem követelhetjük vissza, hiszen a tartozás nem szűnt meg. Ne lepődjünk meg tehát, ha például elévült követelés kifizetésére irányuló felszólítást kapunk. A bírósági úton való jogérvényesítés kizártsága ugyanis nem zárja ki, hogy elévülés esetén az elévült követelés jogosultja felszólító levelet küldjön az önkéntes teljesítés reményében.

2. Ha az elévülési idő eltelt, akkor nincs tennivalónk

Szintén nagyon gyakori tévhit, hogy az adósság elévülése után (pontosan az elévülési idejének letelte után) már nem kerülhet sor semmilyen jogi lépésre az adóssal szemben. A követelés elévülését a bíróság vagy más hatóság hivatalból nem vizsgálja, és nem veszi figyelembe. Azaz, ha az elévülésre az érintett nem hivatkozik az eljárás során, akkor születhet ellene marasztaló döntés és a tartozást be is hajthatják rajta. Amennyiben végrehajtás van folyamatban az elévült követelés miatt, úgy bírósági peres, vagy nem peres eljárás során érvényesíthető az elévülés. Ha nem indult végrehajtás az ügyben, akkor akár a jogosult nyilatkozata alapján is érvényre juttatható.

3. Az elévülési idő 5 év

Közszájon forog, hogy az elévülés ideje 5 év. Azonban kevesebben tudják, hogy nem minden igény elévülési ideje ugyanennyi. Például az elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződésekből eredő polgári jogi igények elévülési ideje 1 év. Ilyenek a mobiltelefon előfizetésekből, internet előfizetésekből eredő követelések. Szintén 1 év a parkolási pótdíj elévülési ideje.

3 év alatt évülnek el a közüzemi tartozások közül például a gázszolgáltatással és villanyáram szolgáltatással kapcsolatos követelések.
Vannak olyan igények is, amelyek viszont nem évülnek el. Ilyenek például a tulajdoni igények, amelyek elévülését törvény zárja ki.

4. Az elévülést a felszólítás már semmilyen esetben nem szakítja meg

Sokan tudják, hogy az új Polgári Törvénykönyv megváltoztatta az elévülési idő megszakadására vonatkozó szabályt. Az új Ptk. szerint a tartozás teljesítésére vonatkozó írásbeli felszólítás az elévülést nem szakítja meg, szemben a korábbi szabályozással. Azonban az új Polgári Törvénykönyv e szabálya a 2014. március 15-én és azt követően keletkezett tartozásokra vonatkozik, a régi Ptk. szerinti tartozásokra és felszólításokra nem.

Érdemes azt is figyelembe venni, hogy milyen elévülésről van szó. Ha például az adós ellen már bírósági végrehajtási eljárás folyik, akkor bármely végrehajtási cselekmény megszakítja az elévülést. Így végrehajtási eljárásban a bírósági végrehajtótól kapott felszólítás is alkalmas az adósság elévülésének megszakítására.

5. Az elévülés kizárható

Időnként előfordul, hogy szerződésben a felek megpróbálják kizárni az elévülés lehetőségét. Azonban a törvény szerint az elévülést kizáró megállapodás semmis. Arra viszont van lehetőség, hogy a felek megállapodjanak az általánosnál rövidebb vagy hosszabb elévülési időben.

Kérje szakember segítségét

Sok esetben előfordul, hogy különféle társaságok nagyon is etikátlanul megszerzett és elképesztő összegekre kamatoztatott követeléseket akarnak rosszhiszemű módon behajtatni áldozataikon. Ilyen esetekben mindenképp érdemes szakszerűen megállapítani, hogy az adósság elévülése bekövetkezett-e. Ha igen, akkor feltétlenül ajánlott élni a jog adta lehetőséggel. Kérje szakember segítségét.

Elévülés végrehajtás alatt álló ügyekben – azaz a végrehajtási jog elévülése

A végrehajtási jog elévülése azon jogi elv alapján történik, amely meghatározza, hogy bizonyos idő elteltével a hitelezők nem jogosultak már a végrehajtási eljárás megindítására, vagy folytatására. A végrehajtási jog az egyik fontos jogi eszköz, amely lehetővé teszi a hitelezők számára, hogy érvényesítsék követeléseiket az adósokkal szemben. Azonban az idő múlásával és az esetleges fizetési nehézségek miatt felmerül a kérdés, hogy vajon a végrehajtási jog is korlátozott időre érvényes-e. Ebben a cikkben részletesen elemezzük a végrehajtási jog elévülését is, annak időtartamát, az elévülés érvényesítését és a jogszabályokat, amelyek ezt szabályozzák.

Hogyan számítsuk az elévülési időt végrehajtásban? Azaz mennyi idő után évül el a végrehajtási jog?

Amennyiben tehát végrehajtás indult az ügyben, vagy végrehajtható határozatot hoztak (nem midig ugyanaz) akkor a végrehajtási jog elévülését kell vizsgálni. A követelés végrehajtásához való jogának elévülési ideje megegyezik az adott követelés elévülésének idejével.

Ha tehát végrehajtás indult Önnel szemben, akkor az elévülést a végrehajtási cselekmények és a kötelem megegyezéssel történő módosítása szakíthatja meg. Ha nem történt az elévülési időn belül végrehajtói intézkedés, egyezség, vagy befizetés (ami az egyezségkötésre ráutaló magatartásként értelmezhető) a végrehajtási jog és azzal együtt a követelés elévült. 

Fontos: a végrehajtási cselekmények megállapítása sem mindig egyértelmű, mivel a végrehajtói iratokban szereplő intézkedések között előfordulhat olyan intézkedés is, amely a végrehajtás megszakítására mégsem alkalmas. Végrehajtási cselekménynek minősül a végrehajtási kérelem előterjesztése, és a Vht.-ben meghatározott – nem ügyviteli jellegű – cselekmények, amely befejeződésével az elévülés újra indul.

Elévülési idők végrehajtásban

Fontos tudni, hogy a végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el, az általános elévülési idő (főszabály szerint) 5 év

A jogszabály azonban meghatároz ettől eltérő elévülési időket is, amelyeket az elévülési idők kisokosban talál itt . (telefonszámla, közüzemi díjak stb.) 

 A végrehajtási jog elévülési ideje 

  •  Kölcsönszerződésekből (ide tartozik a hitelkártya is) eredő tartozások végrehajtásához való jogának elévülési ideje 5 év
  • Telefonszámla tartozások esetén 1 év
  • Internet előfizetésekből eredő tartozások végrehajtási jogának elévülési ideje 1 év
  •  Elektronikus és hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó előfizetői szerződésből eredő követelések végrehajtási jogának elévülési ideje 1 év.
  • Parkolási pótdíj (bírság)végrehajtásának elévülési ideje 1 év
  • Közüzemi tartozások, például víz és gáz szolgáltatással kapcsolatos követelések végrehajtásának elévülési ideje 3 év

Elévülés érvényesítése végrehajtási eljárásban

Főszabályként a bíróság a végrehajtási jog elévülését kérelemre veszi figyelembe, e kérdésben a végrehajtó, vagy közjegyző nem dönthet. Ha a végrehajtást már elrendelték, akkor az elrendelés időpontjától kezdődően az elévülés mindaddig nyugszik (nem számít bele az elévülési határidőbe, azaz nincs elévülés) amíg a végrehajtási cselekmények (felszólítás tartozás megfizetésére, letiltás, inkasszó, végrehajtási jog bejegyeztetése, helyszíni eljárás stb.) foganatosítása folyamatban van. A végrehajtást kérőnek a végrehajtás folytatására irányuló kérelme, illetve a bíróságnak vagy a végrehajtónak (fentebb ismertetett) a végrehajtás érdekében tett bármilyen intézkedése megszakítja az elévülést (Vht. 57. §).

A végrehajtó vagy a végrehajtást foganatosító bíróság hivatalból a végrehajtási jog elévülést sem veszi figyelembe, elévülésre hivatkozva a végrehajtás megszűntetése iránti bírósági eljárást az adósnak kell megindítania. A végrehajtó csak jogerős bírósági ítélet alapján tudja elévülés miatt befejezetté nyilvánítani a végrehajtási eljárást.

Amennyiben megállapítható, hogy az elévülési időn belül nem történtek végrehajtási cselekmények- sem egyezségkötés – az elévülés bekövetkezett. Ha volt olyan több mint 5 éves időszak, amíg nem volt végrehajtói intézkedés, akkor a végrehajtási jog elévült. Ám ez önmagában még nem elég.

Mit kell tennem, ha elévült a végrehajtási jog

Azaz, hogyan érvényesíthetem az elévülést végrehajtásban?

Ebben az esetben először is írásban kell kérni a végrehajtót, hogy folytassa le a Vht. 41.§ szerinti eljárást, melyben megnyilatkoztatja a végrehajtást kérőt, hogy elismeri-e az elévülést. Avégrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon a követelés fennállásáról. Ekkor az alábbi forgatókönyvek lehetségesek:

1: 

Végrehajtást kérő elismeri az elévülést. Ha a végrehajtást kérő az adós elévülésre vonatkozó állítását elismerte és a felhívásban megjelölt összegeket megfizette, a végrehajtási eljárás befejeződött (igen ritka eset). 

2:

Végrehajtást kérő nem nyilatkozik, vagy nem fizeti ki a végrehajtási költségeket. 

Ha a végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte ugyan az adós állítását, de a felhívásban megjelölt összegeket nem fizette meg, a végrehajtó az ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtás megszüntetésének ebben az esetben nincs helye (mivel az csak polgári peres úton kezdeményezhető). Ha a befizetés nem történt meg, a bíróság végzéssel kötelezi a végrehajtást kérőt az említett összegek megfizetésére. A végrehajtó a végzésben feltüntetett összegek behajtására folytatja az eljárást.

3:

Ha a végrehajtást kérő az adós elévülési kifogását nem ismerte el, az adós a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt pert indíthat.

Természetesen a pert csak abban az esetben érdemes elindítani, ha meggyőződtünk a végrehajtói iratokból a végrehajtási jog elévüléséről.

A végrehajtási jog elévülésének pontos megállapítása

Hogyan állapítsuk meg, hogy elévült-e a végrehajtási jog és azzal együtt a tartozás? Azt kell megvizsgálni, hogy történt-e elévülés megszakítására alkalmas végrehajtói intézkedés az elévülési időn belül, vagy sem. Ezt teljes bizonyossággal úgy lehet megállapítani, hogy az adós kikéri a végrehajtótól az ún. „dokumentum lista” elnevezésű végrehajtói iratot, amely tartalmazza a végrehajtói intézkedések dátum szerinti felsorolását. Ebből kristály tisztán megállapítható, hogy volt-e elévülés megszakítására alkalmas végrehajtási cselekmény az elévülési időn belül (fentebb felsoroltuk ezeket). 

Keresse fel tehát az ügyében eljáró végrehajtót és kérje ki dokumentum listát, amely tartalmazza az ügy kapcsán a végrehajtó által foganatosított valamennyi intézkedést. Amennyiben azt találja a listán, hogy van legalább két olyan intézkedés, amelyek között több mint 5 év eltelt, akkor ott bekövetkezett az elévülés. Ha elévült, de nem ismeri el a másik fél (ahogy ez követeléskezelők esetében általában lenni szokott), akkor a fentebb részletezett módon polgári peres úton érvényesíthető az elévülés, végrehajtás megszüntetése iránt indított per során.

A végrehajtási jog elévülése kizárólag kérelem alapján vehető figyelembe, amennyiben adós megteszi a fenti, szükséges lépéseket és azt az elévülést a végrehajtó felé bejelenti, illetve szükség esetén a végrehajtást foganatosító bíróságon a pert elindítja.

Honnan indul a végrehajtási jog elévülési ideje?

Az elévülési idő akkor kezdődik, amikor a követelés végrehajthatóvá válik. A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja, azaz amíg a végrehajtó intézkedéseket foganatosít az ügyben, addig elévülésről nem beszélhetünk, tehát ilyenkor az elévülési idő mindig az utolsó végrehajtási cselekménytől kezdődik újra. Az elévülést megszakítja továbbá a végrehajtást kérőnek a végrehajtás folytatására irányuló kérelme, illetve a bíróságnak a végrehajtás érdekében hozott intézkedése (Vht. 57. §).

Ezekben az esetekben nincs elévülés

  • Ha a végrehajtást már elrendelték, akkor az elrendelés időpontjától kezdődően a végrehajtási jog nem évülhet el, amíg a végrehajtási cselekmények (felszólítás tartozás megfizetésére, letiltás, azonnali beszedési megbízás, végrehajtási jog bejegyeztetése, helyszíni eljárás stb.) foganatosítása folyamatban van.
  • Ha végrehajtás elrendelésének időpontja óta nem telt el 5 év, szintén nem beszélhetünk végrehajtási jog elévülésről. (kivéve azoknál a tartozásoknál, ahol az elévülési idő kevesebb mint 5 év. Elévülési idők kisokos itt.)

Elévülés nyugvása

A jogszabályok tartalmaznak olyan rendelkezéseket is, amelyek az elévülési idő nyugvásának (nem számít bele az elévülési időbe) feltételeit határozzák meg. Mivel azonban ez az adósságok elévülésével kapcsolatban ritkábban fordulnak elő, az elévülés nyugvásával nem foglalkozunk részletesen ebben az írásban. Ehelyütt elég annyit megjegyezni, hogy 

1: – Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik.

2: – Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos – határidőn belül a követelés akkor is 

3: – A 2. pontban meghatározott időtartam alatt az elévülés nyugvásának nincs helye, az elévülés megszakítására vonatkozó rendelkezéseket pedig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megszakítás következtében az egyéves – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén a három hónapos – határidő számítása kezdődik újból.

Záró gondolatok az elévülésről

A végrehajtási jog elévülése fontos tényező az adósok számára. Az elévülési időt és annak kezdeti pontját részletesen meg kell vizsgálni a jogi biztonság érdekében. Szakértői tanácsok igénybevétele kulcsfontosságú az elévült követelések behajtásának és az utólagos kárelhárítási procedúrák elkerülése érdekében. Minél nagyobb tartozásról van szó ez annál inkább igaz. Egy akár 2M forintos magas késedelmi kamattal terhelt elévült tartozás már eredményezhet totális adósságcsapdát, hiszen ha évi 40-45% késedelmi kamat kerül felszámításra, akkor ennek az éves kamata 1 125 000.- Ft. Ha ezt elosztjuk 12-vel az havi 93 750.- Ft. Ha ennél kevesebbet törleszt az adós, vagy vonnak a jövedelméből, akkor a törlesztés ellenére folyamatosan nőni fog a tartozása az évek múlásával. Óriási üzlet ez a követeléskezelőknek és óriási csapás a lakosság szármára.

Összefoglalás

  • A végrehajtó, közjegyző, vagy bíróság hivatalból az elévülést nem veszi figyelembe, elévülésre az adósnak kell hivatkoznia és a szükséges peres, vagy nem peres eljárást megindítani. 
  • Végrehajtás alatt nem álló követelések kapcsán meg kell vizsgálni, hogy régi vagy új Ptk. hatálya alá tartozik-e az ügy
  • Meg kell vizsgálni, hogy az adott jogviszonyból eredő követelésnek mennyi az elévülési ideje
  • Szakszerűen, a valós tényálláshoz mérten meg kell állapítani, hogy volt-e elévülési időn belül elévülést megszakítására alkalmas cselekmény a jogosult részéről
  • Az elévülés megállapítását követően el kell indítani a megfelelő peres, vagy nemperes eljárást
  • A végrehajtó csak jogerős bírósági ítélet alapján tudja elévülés miatt befejezetté nyilvánítani a végrehajtási eljárást, illetve ha az elévülést a végrehajtást kérő elismerte.
  • Elévült követelésre behajtott pénzösszeget nem tudja visszaigényelni

Amennyiben segítségre van szüksége elévüléssel kapcsolatban és tartozása meghaladja az 1 millió forintot, kattintson az online kapcsolatfelvétel elévülés érvényesítése gombra, töltse ki az adatlapot és munkatársunk felveszi Önnel a kapcsolatot.

Kapcsolódó tartalmak:

ELÉVÜLÉS ÉRVÉNYESÍTÉSE

VAN-E TENNIVALÓM HA ELÉVÜLT A TARTOZÁSOM?

Elévülés érvényesítése – segítünk

Tetszett a cikk? Oszd meg Facebook-on:

Megosztás itt: facebook

Kapcsolódó cikkek

Megérdemli a szakszerű képviseletet

Kérje szakembereink segítségét