Igen, sőt nagyüzemi módon. Mutatjuk mi várható és mit tegyünk ellene.
A követeléskezelőknél óriási számban vannak elévült követelések, amelyek behajtásáról láthatóan nem hajlandóak lemondani „csupán” azért mert elévültek. Bár az elévült követelést bírósági (jogi) úton a Ptk. szerint elvileg nem lehet behajtani, ennek ellenére mégis nagyon gyakran hajtják be, indítanak végrehajtást a követeléskezelők elévült tartozások érvényesítésére sikeresen.
Ha nem behajtható, akkor mégis hogyan csinálják?
Közjegyzői fizetési meghagyással. A követeléskezelők, lévén szakmai pénzügyi szervezetek, rendelkeznek a szükséges jogászi gárdával, valamint az évek alatt nagy számban felhalmozódott tapasztalatal a kiskapuk területén. Pontosan tudják, hogyan lehet egy elévült követelést – a jogszabály ellenére – bírósági úton behajtani, végrehajtást indítani a gyanútlan, vagy elévülés tudatában nyugalomban élő emberekkel szemben. Ez a veszély szinte bárkit fenyegethet, bizony Önt is kedves olvasó! Nem csupán banki kölcsönökről van szó. Ez lehet egy régi közüzemi tartozás, telefonszámla, internet, parkolási bírság és számtalan más valós, vagy akár jogalap nélküli követelés. A leggyakrabban alkalmazott megoldás a fizetési meghagyás
Kiskapu. Így hajtják be az elévült követeléseket
A leggyakoribb követeléskezelős „trükk” az elévült követelések végrehajtására a fizetési meghagyásos eljárásban rejlik. Bár a Ptk. 325. § (1) Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet, mégis van rá lehetőség, ha a jogosult ismeri a módját. Márpedig a követeléskezelők ismerik. A közjegyzői fizetési meghagyás jogerőre emelkedése során a követelés végrehajthatóvá válik, függetlenül attól, hogy az adott követelés elévült-e már vagy sem. Olyan ez, mint a pókerben a blöff és nagyon gyakran „benyalják” az érintettek. A követeléskezelő küld egy fizetési meghagyást közjegyzőn keresztül, a címzett pedig nem tesz semmit 15 napon belül – és bejött a dolog, gyakorlatilag bármilyen követelés behajtható.
A fizetési meghagyás
Fizetési meghagyást (követelés behajtására) gyakorlatilag bárki küldhet bármikor bárkinek, ami a 16. napon jogerőre emelkedik és végrehajtható. Tulajdonképpen ennyi. Akár valós, akár nem, vagy elévült követelésről van szó, ha határidőn belül nem vitatjuk megfelelő módon, akkor olyan mintha elismertük volna.
A fizetési meghagyás kibocsájtását közjegyzőnél kell kérelmezni, aki nem vizsgálja a követelés valóság alapját, összegszerűségét, elévülését, jogalapját stb. A jogalkotó úgy találhat ki a fizetési meghagyás szabályait, hogy amennyiben a kötelezett (adós) nem ismeri el a tartozást, vagy úgy gondolja elévült, illetve bármilyen okból vitatja, úgynevezett ellentmondással kell élnie, mégpedig az átvételtől számított 15 napon belül. Amennyiben ezt a címzett (ne adj Isten Ön kedves olvasó) nem teszi meg, úgy a követelés jogalapját és összegszerűségét elismerte, ezért a továbbiakban vitássá már nem tehető. Ezt követően pedig indítható a végrehajtás. Amikor jön a végrehajtó, akkor már késő az elévülésre hivatkozni, ez a vonat elment… Mivel pedig az esetek több mint 80%-ában az érintettek jogi ismeretek hiányában nem élnek ellentmondással, az elévült, vagy valótlan követelések jogerőre emelkednek és immár jogszerűen végrehajthatóak lesznek, mert az „áldozatok” nem vitatták az arra nyitva álló 15 napon belül a követelést. A követeléskezelők pedig pontosan ismerik ezt a statisztikát.
A váratlan sokk
Nagyon gyakran lehet találkozni olyan esetekkel, amikor egy vitatott, rég elfeledett, vagy akár nem ismert évtizedes ügy kapcsán indul valaki ellen végrehajtási eljárás és foglalják le a bárhol fellelhető vagyonát, jövedelmét a fent említett módon. Ez a probléma a valóságban sokkal több embert érint, mint azt gondolnánk. Ha nincs meg a kellő, átfogó jogi ismeretünk a témában, akkor egy nagyobb elévült összeg (váratlan) behajtása tragikus következményekkel járhat a tudatlan emberre nézve. Márpedig az elévülés megállapítása sok esetben nem is olyan egyszerű, ebből adódóan az elévülés érvényesítésének módja is más és más a különböző esetekben.
Elévült vagy nem? Hogyan állapítsam meg?
Az elévülés megállapítása a legtöbb esetben nem könnyű. Vagy átfogó jogi ismeretekre kell szert tenni hozzá, hogy szakszerűen megállapítsuk, vagy követeléskezelésre szakosodott jogász segítségét kell kérni, hiszen több szempontot is figyelembe kell venni az elévülés megállapításához.
Nem mindegy milyen jogviszonyból származik a tartozás, régi, vagy új Ptk. hatálya alá tartozik, indult-e végrehajtás, vagy nem, keletkezett-e közjegyzői okirat a tartozásról, illetve történt-e az idő múlásával elévülés megszakítására alkalmas cselekmény a jogosult részéről, vagy csak ő állítja azt. Klikkeljen ide, ha szeretné tudni az elévülési időket a különböző jogviszonyokból származó tartozásokkal kapcsolatban.
A régi vagy az új Ptk. vonatkozik az ügyemre?
Az elévülés vizsgálatakor a 2014. március 15-ét megelőzően már fennálló jogviszonyokra a régi Ptk. az irányadó, az új Ptk. rendelkezéseit a hatályba lépését követően (2014. március 15. után) keletkezett szerződésekre kell alkalmazni.
Ha végrehajtás indult Ön ellen így vizsgálja meg az elévülést
Amennyiben végrehajtás indult az ügyben, vagy végrehajtható határozatot hoztak (nem midig ugyanaz) akkor az elévülést kizárólag végrehajtói intézkedések szakítják meg. Fontos: ez sem mindig ennyire egyértelmű, mivel a végrehajtói intézkedések listáján szerepelhet olyan intézkedés is, amely a végrehajtás megszakítására mégsem alkalmas.
Hogyan tudhatja meg, hogy elévült-e a tartozása, azaz történt-e elévülés megszakítására alkalmas végrehajtói intézkedés, vagy nem? Keresse fel az ügyében eljáró végrehajtót és kérje ki az úgynevezett dokumentum listát, amely tartalmazza az ügy kapcsán a végrehajtó által foganatosított intézkedéseket. Ebből megállapítható, hogy elévült-e a végrehajtási jog és a követelés, vagy nem. Ha elévült, de nem ismeri el a másik fél (ahogy ez követeléskezelők esetében általában lenni szokott), akkor polgári peres úton érvényesíthető az elévülés, végrehajtás megszüntetése iránt indított per során.
Ha nem indult végrehajtás az ügyében
Röviden: ha még nem került végrehajtási szakba az ügy, akkor a régi Ptk. hatálya alá tartozó ügyekben az elévülést megszakítja a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása – ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése.
Az új Ptk. hatálya alá tartozó esetekben már nem elégséges a tértivevényes felszólító levél elküldése (amely régen alkalmas volt az elévülési idő további 5 éves meghosszabbítására), hanem a követelés jogi úton történő érvényesítése szakíthatja meg az elévülést. (Kivéve a végrehajtási záradékos ügyeket, amelyekre a Kúria Jpe.IV.60.038/2023/12. számú legutóbbi hírhedt jogegységi határozata vonatkozik, amely az adósokat sajnos nagyon hátrányosan érinti, szinte ellehetetlenítve az elévülést.))
TOVÁBBI AZONNAL ALKALMAZHATÓ, GYAKORLATI INFORMÁCIÓK A TÉMÁBAN ITT!
