ÚJRA PÖRÖGNEK A LAKÁSHITELEK (2017. április 26.)

Ismét kelendőek a lakáshitelek majd egy évtizeddel a magyar hitelválság kirobbanását követően, olvasható ki a KSH legújabb közleményéből. A lakáshitelek keresettségének kedvez a népszerű csok-program, illetőleg – elsősorban – a fővárosi ingatlanpiac helyzete és az őrült roham a még megszerezhető ingatlanokért. Amit már tudunk: a lakáshitelek felvételénél mindenképpen érdemes rendkívül körültekintően eljárni. A hitelfelvétel lépéseivel és a szerződések buktatóival blogunk a későbbiekben természetesen még külön is foglalkozik. 

Tavaly több mint 81 ezer lakáshitelt engedélyeztek a hitelintézetek összesen 477 milliárd forint értékben, 2015-höz képest a hitelek száma közel ötödével, összege egyharmaddal nőtt

Tavaly az engedélyezett lakáscélú hitelek számának 15, összegének 16 százaléka volt államilag támogatott, 2015-ben 12, illetve 13 százalék.

2016-ban a használt lakás vásárlására nyújtott hitelek voltak túlsúlyban, 55 305-re 338 milliárd forintot folyósítottak, amely jelentősen meghaladta az új lakás vásárlásra (24 milliárd forint) és építésre (38 milliárd forint) együttesen kiutalt összeget.

A 2015-ben folyósított lakáscélú hitelek átlagos futamideje 13,9 év volt, ez 2016 végére fél évvel emelkedett. Az új lakások vásárlásához kapcsolódó hitelek futamideje 16,6 év, a lakásépítési hitelek 16,4 év, de ez a használt lakásoknál is meghaladta a 15 évet.

A lakáshitel-állomány 2016 végén az előző év ugyanazon időszakához képest 2,8 százalékkal mérséklődött, 2 912 milliárd forint volt, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 8,3 százaléka. A teljes hitelállomány összege 2011 óta évről évre kisebb, a 2015-ös 10 százalékos (327 milliárd forint) visszaesést 2016 végéig már csak enyhébb, 2,8 százalékos csökkenés követte.

A teljes hitelállomány összegének 59 százaléka bankoknál, 28 százaléka jelzáloghitel-intézeteknél, több mint 9 százaléka lakás-takarékpénztáraknál, 3 százaléka pedig a takarék- és hitelszövetkezetnél koncentrálódott 2016 végén.

A problémamentes hitelek aránya a válság kezdete óta általában 80 százalék alatt maradt. A 2015-ben kezdődött kedvező fordulat 2016-ban folytatódott, a problémamentes hitelek aránya 86, illetve 88 százalékra emelkedett. A külön figyelendő és az átlag alatti minősítésű hitelek részesedése együttesen 0,8 százalékponttal 5,3 százalékra csökkent, a kétes vagy rossz minősítésű hitelek aránya két százalékponttal 6,2 százalékra csökkent.

(forrás: KSH)