MONDJANAK LE A BANKOK A TARTOZÁSOKRÓL! (2017. április 05.)

Egy jobbikos képviselő szerint a devizahitel-adósok ne fizessék már tartozásaikat a hitelintézeteknek. Z. Kárpát Dániel szerint a megoldás egyszerűen az, hogy a bankok “nyeljék le a tartozásokat” és ne nyaggassák tovább adósaikat. Z. Kárpát úgy gondolja, hogy az adósság eleve a hibás jogszabályi rendelkezések miatt alakult ki, ráadásul gyakorlatilag “nem is létezett”. A nyilatkozat elsősorban amiatt érdekes, mert hamarosan ezrek kerülhetnek bajba az ún. árfolyamgát türelmi idejének lejárta miatt.

Hangzatos nyilatkozatot tett egy jobboldali politikus a devizahitelek ügyében. A Jobbik országgyűlési képviselője, Z. Kárpát Dániel mondott egy nagyot akkor, amikor úgy fogalmazott: “nyeljék le a bankok az adósságokat”. Vagyis ne kelljen azt már megfizetniük az adósoknak.

A javaslat természetesen jól hangzik, a magyarországi hitelintézetek üzletpolitikája alapján azonban nem túl reális, hogy ez megvalósul. Pedig lépni kellene: Az árfolyamgát türelmi idejének lejárta miatt hamarosan újra tízezrek élhetnek át kellemetlen pillanatokat.

“Nem is létezett a tartozás”

A jobbikos politikus egy hétfői budapesti sajtótájékoztatón javasolta, hogy az árfolyamgát határidejének lejárta után az adósok már ne fizessenek semmit, hanem azt írják le a bankok szépen veszteségként.

Természetesen előkerült a kormány és a korábbi, baloldali politikai erők is: Z. Kárpát szerint a hiba az volt, hogy az általa “szociálliberális”-nak nevezett korábbi vezetés ész nélkül engedte felszaporodni a hitelállományt. A jelenlegi pedig az egyoldalú szerződésmódosításoknak “enged teret”. Ezek szerintem mind-mind az adósokat terhelik. A politikus szerint ráadásul a tartozás valójában “nem is létezett”. Z. Kárpát itt minden bizonnyal arra utalt, hogy a devizahitelek mögött sok esetben kétes pénzügyi manőverek állhattak. (Lásd: blogunk legutóbbi, a szintetikus devizával foglalkozó cikkét.)

A javaslat szerint új jogszabályok, illetőleg a jelenlegiek módosítására van szükség. Azokat úgy kellene megalkotni, hogy a bankoknak “le kelljen nyelni” a tartozásokat.

A nyilatkozat – a szokásos és unalmas politikai kliséktől eltekintve – azért érdekes, mert valóban szorul a hurok: Rövidesen ezrek kerülhetnek bajba az árfolyamgát türelmi idejének lejárta miatt.

Árfolyamgát? Ki emlékszik már…

Emlékezhetünk: Az árfolyamgátról szóló jogszabályt még 2013-ban fogadták el. Az árfolyamgátat deviza alapú jelzáloghitellel rendelkező adósok igényelhették. Ez volt akkoriban az egyik, ha nem a “legnagyobb” devizahiteles mentőcsomag, amely egyfajta kompromisszumot célzott meg a bankok és az adósok között. Nem véletlen, hogy a bankok tömegével próbálták rávenni ügyfeleiket, hogy lépjenek be a “konstrukcióba”. Ezzel ugyanis úgy tűnt, hogy megmenekíthetik nem, vagy rosszul teljesítő hiteleik egy jelentős részét.

Az árfolyamgátat kérő ügyfél a törlesztőrészletét rögzített árfolyamon fizethette öt évig. Ezalatt az idő alatt egy külön számlán (ún. gyűjtőszámlán) halmozódott azonban egy “másik” tartozás: A rögzített árfolyam lejárta – vagyis a közelgő dátum, 2017. június 30. – után a havi részleteket az aktuális árfolyamon kell törleszteni, és mellette piaci kamatozással  fizetni kell a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozást.

A helyzet tehát az, hogy az a rengeteg ember, aki az árfolyamgátat választotta, most akár bajba is kerülhet. Mindenképpen lépniük kell tehát azoknak, akik időközben nem tudták rendezni anyagi helyzetüket.