MÉG EGY UTOLSÓ ESÉLY AZTÁN BEKEMÉNYÍTENEK A BANKOK

Utolsó esély, aztán indulhat a keményebb behajtás
Adósok tízezreit keresik fel a bankok mentőjavaslatokkal. Az eddigi átstrukturálások nem voltak túl sikeresek, a többi megoldás keveseknek érhető el.
Több tízezer nehéz helyzetben lévő jelzáloghitelesnek küldenek levelet a bankok és más hitelező cégek a hónap végéig. A hitelintézetek nem mérlegelhetnek: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlása miatt kell megkeresniük az ügyfeleiket. A cél: fizetőképessé tenni azokat az adósokat, akiknek a lakáshitele késedelmes, esetleg már fel is mondták. Aki nem működik együtt a bankkal, azzal a hitelintézeteknek nem muszáj tovább egyezkedni, elindulhat a keményebb behajtás.

A jegybank szerint 144 ezer jelzáloghiteles helyzetét kellene rendezni. Ezt a hitelintézetek is szeretnék elérni, közülük több már hónapokkal ezelőtt elkezdte az érintettek felkeresését, hogy valamilyen kiutat kínáljanak. Az MKB például már júliusban elkezdte a levelezést. Az UniCredit is folyamatosan keresi a lakáshitel-törlesztéssel legalább 30 napot csúszó adósokat, több körben több ezer tájékoztató levelet küldött nekik augusztus végéig. A Budapest Bank a tartós késedelemben lévő ügyfelek felét keresi meg az ajánlás alapján. A CIB és az OTP is levelezik, bár utóbbi hitelintézet azt állítja: náluk viszonylag szűk kört, csupán néhány ezer klienset érint az ajánlás. Ekkora az az ügyfélkör, amely együttműködő, de eddig nem sikerült velük megfelelő tartozásrendezésben megállapodni.

Hogy mennyire lesznek sikeresek az akciók, nem tudni. A bankok többsége ugyanis az MNB ajánlását megelőzően is számos adósságrendező megoldást ajánlott a jelzáloghiteleseknek. A Budapest Banknál tizennyolc-, az UniCreditnél tízféle konstrukció volt. Ezek között olyan megoldások szerepeltek, mint a tőkefizetési moratórium (vagyis meghatározott időn át csak kamatot kellett törleszteni), futamidő-hosszabbítás vagy néhány hónapos fizetési haladék. A tapasztalatok alapján azonban az átstrukturálás sokszor nem hozott eredményt, a hitelek ismét késedelmessé váltak. A jegybank adatai is alátámasztják ezt: az újragombolt lakáscélú hiteleknek több mint 40 százaléka, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknek pedig több mint a fele dőlt be később. Az egyetlen igazán sikeres adósmentő akció eddig a bankok szerint az árfolyamgát volt. Ez a védelem egyébként hatvan hónapra szól, így a legtöbb adósnál jövőre vagy 2018-ban lejár.

Az átstrukturálás mellett más megoldások is szóba jöhetnek. Az egyik a Nemzeti Eszközkezelő (NET), amely megvásárolja az ingatlant, amelyet aztán viszonylag alacsony díjon – havonta körülbelül tízezer forintért – bérelhetnek vissza a korábbi tulajdonosok. A NET kapacitásai azonban végesek, összesen 35 ezer ingatlant vehet át, a kvóta pedig már igencsak kimerülőben lehet. Szintén a megoldások között emlegetik a családi csődvédelmet, amely azonban teljes kudarcnak tűnik eddig. Az egy éve bevezetett programba a legfrissebb hírek szerint félszázan sem jelentkeztek.

Ami reményt adhat a családoknak és a bankoknak is, az egyrészt az általános gazdasági fellendülés, hogy a növekvő reálkeresetek mellett egyre könnyebb törleszteni a hiteleket. A kamatok is csökkentek, ez is mérsékli a törlesztőrészleteket. A forintosított egykori devizahitelek átlagos törlesztőrészlete például körülbelül 6-6,5 ezer forinttal ment lejjebb az elmúlt másfél évben. A másik kiutat az ingatlanpiac fellendülése jelentheti, a lakásárak emelkedése miatt egyre könnyebb úgy értékesíteni egy ingatlant, hogy annak árából rendezni lehessen a devizaárfolyamok elszállása után megnőtt tartozást. A lakáshitel-állományon belül egyébként folyamatosan csökken az olyan kölcsönöknek a mennyisége, amelyeknél a hitel és a fedezet aránya kiugróan magas, de még így is sokan lehetnek, akiknél a lakás eladásából nem lehetne visszafizetni a hitelt. A jegybank adatai szerint legalábbis az idén júniusban minden harmadik lakáshitelnél 90 százalék fölött volt a hitel és a fedezet aránya.

Forrás: http://www.vg.hu/penzugy/hitel/utolso-esely-aztan-indulhat-a-kemenyebb-behajtas-475214