ÉRIK A MEGLEPÉS AZ EURÓPAI BÍRÓSÁGON (2018. május 03.)

Egy OTP-s devizahiteles ügyben érdekes főtanácsnoki vélemény született csütörtökön az Európai Bíróságon.

Bírósági felülvizsgálat tárgyát képezheti az olyan tagállami szabályozás, amelyet a bíróság által hozott, a szerződési feltételeknek a nem világos jelleg miatti tisztességtelenségét megállapító határozatra válaszul fogadtak el – mondta ki az Európai Bíróság főtanácsnoka egy magyar ügyben.

A konkrét ügyben Ilyés T. és Kiss E. 2008 februárjában svájci frankban nyilvántartott kölcsönre vonatkozó kölcsönszerződést kötött egy magyar bankkal. A szerződés értelmében a havi törlesztőrészleteket forintban kellett megfizetni, de e részletek összegét a forint és a frank aktuális árfolyama alapján számították ki. Ezenfelül a kölcsönt felvevők vállalták, hogy viselik a két pénznem árfolyamának esetleges fluktuációjához kapcsolódó kockázatot.

A későbbiekben az árfolyam jelentős mértékben megváltozott. A hitelfelvevők pert indítottak az OTP Bank Nyrt. és OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt.  ellen, amelyekre a kölcsönszerződésből származó hitelezői követelések át lettek ruházva. Az eljárás során felmerült az a kérdés, hogy az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőkre terhelő szerződési feltétel a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelv értelmében tisztességtelennek tekinthető-e, és emiatt megállapítható-e, hogy az nem kötelezi a kölcsönt felvevőket amiatt, hogy e feltételt az érintett bank nem világosan és érthetően fogalmazta meg.

Eközben Magyarország 2014-ben olyan törvényeket fogadott el, amelyek a deviza alapú kölcsönszerződésekben megszüntettek bizonyos tisztességtelen feltételeket, jött a forintosítás, és a szóban forgó szerződések felei közötti jogviszonyok tartalmát egyéb vonatkozásban is módosították. Az új törvények azonban fenntartották az árfolyamkockázatnak a kölcsönt felvevőre terhelését.

Mivel az irányelv értelmében nem tartoznak a hatálya alá azok a szerződési feltételek, amelyek kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket tükröznek, a Fővárosi Ítélőtábla azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy a nemzeti bíróság értékelheti-e egy nem világos jellegű, az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőre terhelő feltételnek a tisztességtelenségét annak ellenére, hogy e feltétel érvényességét a magyar jogalkotó megerősítette.

Evgeni Tanchev főtanácsnok a ma publikált indítványában úgy fogalmazott, hogy a kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket tükröző feltételeknek az 93/13 irányelv hatályából való kizárásának a célját az igazolja, hogy joggal feltételezhető, hogy a nemzeti jogalkotó az érintett szerződések feleit megillető jogok és kötelezettségek összességére nézve egyensúlyt teremtett. Ez a feltételezés azonban nem alkalmazható az olyan törvényi rendelkezéseknél, mint az ominózus magyarországi törvények, amelyeket a releváns szerződés megkötésének időpontját követően, és az irányelvvel való összeegyeztethetetlenséget megállapító bírósági határozat végrehajtása céljából fogadtak el. Emiatt a főtanácsnok azt az álláspontot képviseli, hogy a szóban forgó kivétel annak biztosítását célozza, hogy a tagállamok bevezethessenek vagy fenntarthassanak az irányelv védelmi rendelkezésein túlmenő szabályokat, de ne csökkenthessék az e rendelkezések által biztosított védelmet.

A főtanácsnok – akinek indítványa nem köti a bíróságot- azt a választ javasolja, hogy az olyan feltétel, amelyet jogalkotási beavatkozás tett a deviza alapú kölcsönszerződés részévé, és amely fenntartja az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőre terhelő eredeti feltételt, az irányelv értelmében nem tükröz kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket. Így az olyan esetekben, amelyekben a feltételt a szerződésben nem világosan és érthetően fogalmazták meg, a nemzeti bíróság megvizsgálhatja, hogy az olyan tisztességtelen feltételnek minősül-e, amely nem kötelezi a fogyasztót.

Forrás:https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/devizahitelesek_figyelem_erik_a_meglepetes_az_europai_birosagon.661733.html