Az EURÓPAI BÍRÓSÁG DÖNTÉSÉVEL NŐTT A DEVIZAHITELESEK ESÉLYE A PEREKBEN (2018. október 01.)

A szerződéskötéskor adott tájékoztatás megfelelőségét is vizsgálni kell a hazai eljárásokban

Az elmúlt bő évtizedben sokan kerültek bajba azért, mert devizahitel-szerződésüknél az árfolyamkockázatot a bank rájuk, kölcsönfelvevőkre terhelte. Az Európai Bíróság most – éppen egy magyar devizahiteles ügy kapcsán – kimondta: az árfolyamkockázatot áthárító, nem világosan megfogalmazott szerződési feltételek tisztességtelenségét a nemzeti bíróság felülvizsgálhatja. Bíróságainknak a jövőben e döntés figyelembe vételével kell eljárniuk.

Ilyés Teréz és Kiss Emil 2008 februárjában svájci frankban nyilvántartott kölcsönre vonatkozó hitelszerződést kötött egy magyar bankkal. A szerződés alapján a havi törlesztő részleteket forintban kellett fizetniük, a részletek összegét pedig az aktuális árfolyam alapján számították ki. Az ügyfelek a szerződésben vállalták, hogy viselik a forint és a svájci frank árfolyamának ingadozásából eredő kockázatot. A későbbiekben az árfolyam sajnos jelentős mértékben meg is változott a kárukra, ami a törlesztő részletek nagymértékű emelkedését eredményezte. A két adós 2013 májusában a nemzeti bíróságon keresetet indított az OTP Bank és az OTP Faktoring ellen, a hitelt adó pénzintézet ugyanis a kölcsönszerződésből származó követelését e két cégre ruházta át. A bírósági eljárásban felvetődött annak lehetősége, hogy az árfolyamkockázatot a kölcsönfelvevőkre terhelő szerződési feltételt a hitelező nem fogalmazta meg elég világosan és érthetően, ezért a feltétel tisztességtelennek minősülhet a vonatkozó európai irányelv szerint.

Miközben zajlott fenti ügyben a bírósági eljárás, a 2014-ben hatályba lépett új hazai törvények a devizaalapú kölcsönszerződésekben semmissé tettek bizonyos tisztességtelen feltételeket, és a szerződések alapján fennálló összes tartozást forintosították. Fenntartották ugyanakkor azt a rutint, hogy a forintnak a svájci frankkal szembeni leértékelődéséből adódó árfolyamkockázat a fogyasztót terheli. A törvényi rendelkezések szerződésekben való tükröződését a bíróság még tisztességtelenségre való hivatkozás esetén sem vizsgálhatná, de! Az ügyben felvetődött, hogy talán mégis vizsgálhatja, amennyiben a sérelmezett feltételt – esetünkben az árfolyamkockázat viselését – a megtámadott szerződés a fogyasztó számára nem fogalmazta meg elég világosan és egyértelműen. A nemzeti bíróság – a Fővárosi Ítélőtábla, amely előtt Ilyés Teréz és Kiss Emil ügye volt – megkereste hát az Európai Bíróságot, hogy a fentiekben iránymutatást kérjen.

Az Európai Bíróság az ilyen, úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárásban a nemzeti bíróság kérésére irányadó ítéletet mond, állásfoglalása azonban még nem jelenti az alapügy lezárását a peres feleknek. A magyar devizahitelesek ügyében is változatlanul a hazai bíróság fog tehát döntést hozni, csak immár az Európai Bíróság állásfoglalását figyelembe véve. Ezért is fontos a magyarországi devizahiteleseknek az, amit az Európai Bíróság ítélete kimond, vagyis, hogy egy szerződéses feltétel tisztességtelenségét a nemzeti bíróság igenis értékelheti, ha arra jut, hogy a szerződésben az adott feltételt nem fogalmazták meg világosan és érthetően. Az Európai Bíróság szerint ugyanis a pénzügyi intézmények kötelesek megfelelő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevőknek, hogy utóbbiak megalapozott döntést hozhassanak a szerződéskötéskor. Az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételeknek például nem elegendő nyelvtanilag helyesen megfogalmazottaknak lenniük, hanem elvárás az is, hogy tartalmukban is érthetők legyenek az átlagos – általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő – fogyasztók számára.

Az ítélet szerint a fogyasztóknak nem csupán annak felismerésére kell lehetőséget adni, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön devizájához képest leértékelődhet, hanem annak mérlegelésére is, hogy ennek hatására a fizetési kötelezettségeik változhatnak, a törlesztő részlet emelkedhet. A feltételek világosságát és érthetőségét a szerződéskötéssel kapcsolatos összes körülményre figyelemmel kell értékelni, függetlenül attól, hogy bizonyos feltételek jogszabályváltozás miatt utólag esetleg semmissé váltak. Az Európai Bíróság szerint a nemzeti bíróságnak a fogyasztó hivatkozása nélkül, hivatalból kell figyelembe vennie a szerződések lehetséges tisztességtelen feltételeit. A konkrét ügyben nem volt elég az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás, miután a bank csak általánosságban írt erről a szerződésben. A luxemburgi testület fentiekről szóló döntése a devizahitelesek javára befolyásolhatja a bírósági döntéseket Magyarországon.

A bíróságok ugyanis mostantól kötelesek lesznek azt is vizsgálni, hogy a fogyasztók megfelelő időben és tartalommal kaptak-e tájékoztatást az árfolyamkockázat-viselés lehetséges pénzügyi következményeiről. Hogy az átlagos körültekintéssel eljáró kölcsönfelvevő szerződéskötéskor számolhatott-e a törlesztő részlet későbbi drasztikus emelkedésével. Az Európai Bíróság friss döntésére a már folyamatban lévő perekben is hivatkozhatnak a jogi képviselők – főleg, ha az adott pert éppen az Európai Bíróság döntésére várva függesztették fel. Akiknek már lezárult a perük, azok pedig akár új érvénytelenségi eljárást is indíthatnak, ha keresetüket azért utasították el, mert az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás kérdését – akkori álláspont szerint – a bíróság nem vizsgálhatta. Noha egy-egy szerződés megtámadhatósága továbbra is a kontraktus tartalmától és a szerződéskötés körülményeitől függ, a devizahiteles felperesek esélyei nőttek