PÉNZÜGYI FOGALMAK
AVAGY AMIT EGY HITEL SZEREPLŐNEK TUDNIA KELL.

ADÓS+

Az a természetes személy, vállalkozó, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, akinek, amelynek valamely hitelezővel szemben tartozása, azaz fizetési vagy egyéb kötelezettsége áll fenn.

ADÓSTÁRS+

Az adóstársnak hitelező felé az adóssal azonos kötelezettsége áll fenn. A tartozás megfizetéséért egyetemlegesen, tehát ugyanolyan módon és mértékben felel a teljes vagyonával.

KEZES+

Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg vagy egymásra tekintettel többen vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetében egyetemlegesen felelnek.

A kezesség két formája: a készfizető és sortartó kezesség.

A készfizető kezes nem követelheti, hogy hitelező a követelést először az adóstól hajtsa be. A bankok a kölcsönszerződésben általában mindig készfizető kezest tüntetnek fel, aki a tartozásért szintén egyetemlegesen, tehát ugyanolyan módon és mértékben felel a vagyonával mint az adós és az adóstárs. A sortartó kezesség esetén a tartozást elsősorban az adóstól és adóstársaktól kell behajtani. Amennyiben ez nem eredményezi a tartozás teljes megtérülését, a hitelező ezután érvényesítheti a követelést a kezessel szemben annak vagyona teljes mértékéig.

DOLOGI ADÓS/ZÁLOGKÖTELEZETT+

A dologi adós, az akinek a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlan a tulajdonát képezi és vállalja a kölcsönszerződésben, hogy az általa tulajdonolt ingatlan értékéig felel a követelés megfizetéséért.

KÖTELEZETT+

A kötelezettek mindazok, a kölcsön visszafizetéséért felelős személyek, akik a szerződésben szerepelnek. Ilyen az adós, adóstárs(ak), kezes(ek), akik teljes vagyonukkal felelnek, és a dologi adós(ok) vagy zálogkötelezett(ek), akik az általuk tulajdonolt ingatlan erejéig felelősek a követelés visszafizetéséért. A fedezeti ingatlan haszonélvezője pedig a kielégítési jog megnyílta (azaz a szerződés felmondása) után köteles tűrni az ingatlan értékesítését.

A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS FELMONDÁSA (A VÉGREHAJTÁST MEGELŐZŐ ESEMÉNY)+

Amikor nem fizeti valaki a hitel havi törlesztését a bank felé, akkor a bank felszólító levele(ke)t küld a kötelezettek számára, melyben kéri a kötelezetteket a szerződés szerinti teljesítésre. A bank késedelem napjától késedelmi kamatot számít fel. Amennyiben a hitelszámlára a továbbiakban sem érkezik befizetés a bank jogosult felmondani a hitelszerződést.

Ez az egyik fél nem teljesítése (ún. szerződésszegés) miatt következik be, ezzel az aktussal a szerződés megszűnik, azonban a követelés él, hiszen a folyósítás már megtörtént. A felmondás jogkövetkezményeit a hitelszerződés tartalmazza.

Ezután a bank jogosult eladni (engedményezni) a követelést harmadik félnek (ami gyakran meg is történik). A felmondást követően az ügyleti kamaton felül késedelmi kamat is felszámolásra kerül. Emellett a behajtással, végrehajtással járó költségek is az adóst terhelik. Amennyiben ingatlanfedezettel van biztosítva az ügylet, hitelező a rendelkezésére álló biztosíték(ok)ból is igyekszik visszanyerni a kihelyezett pénzösszeget, illetve egy kamatokkal és költségekkel növelt összeget.

FAKTORÁLÁS+

Faktorálás alatt a követelések eladását értjük. A követelés származhat bármilyen, olyan jogviszonyból, mely fizetési kötelezettséget keletkeztet.

Engedményezési szerződéssel a hitelező bank eladja a követelését a faktorálónak, és a követelés új tulajdonosa a faktoráló (engedményes) lesz, annak minden jogával együtt, így pl. a jelzálogjogok is átszállnak rá és onnantól az engedményes felé köteles a kötelezett teljesíteni. A követelés eladásáról a kötelezett(ek) értesítést kell hogy kapjanak, ez az ún. engedményezési nyilatkozat.

KÖVETELÉS+

Tartozást jelent, amely pénz, áru vagy szolgáltatás hitelezéséből keletkezik.

KAMAT+

A kamat a pénz, vagyis a tőke szolgáltatásának az ára. A kamat tulajdonképpen a befektetett tőke hozama.

Megkülönböztetünk ügyleti és késedelmi kamatot. Az ügyleti kamat vagy szerződéses kamat szabad megállapodás tárgya (pénzintézeteknél eltérő lehet), tartalma a fentiekkel írható le, míg a késedelmi kamat egyfajta büntetőkamat, amely csak késedelmes fizetés esetén számolható fel és a késedelembe esés időpontjától jár. (segítség késedelmi kamat kiszámításához: http://kesedelmi-kamat.hu/)

KÖLTSÉG+

Költségnek nevezzük azon pénzösszeget, amely a hitelkihelyezéssel vagy a behajtással kapcsolatosan keletkezik pl. közjegyzői okiratba foglalás költsége, értékbecslés költsége, felmondás költsége, behajtással kapcsolatos költségek, végrehajtással kapcsolatos költségek illetékek, stb.

A BEHAJTÁSI FOLYAMAT+

A behajtási szakasz során kerül sor a fizetési felszólítások, részletfizetési megállapodások, átütemezési konstrukciók, személyes és tlefonos felkeresésre. A behajtási szakaszt a tárgyalásos rendezésre való törekvés kell hogy jellemezze, amely alatt a hitelező szeretné felvenni a kötelezett(ekk)el a kapcsolatot a rendezés megbeszélése érdekében. Nem összetévesztendő a végrehajtási eljárással, ami már egy költségesebb, jogi (kényszer) eljárást jelent.

Fizetési meghagyás (nem azonos a fizetési felszólítással!)

A fizetési meghagyásos eljárás tulajdonképpen a polgári per helyett alkalmazott közjegyzői nemperes eljárás, amelyre akkor kerül sor, ha hitelező felszólításai nem járnak sikerrel és nincs birtokában végrehajtható okirat. (pl.: személyi kölcsön, gépjármű hitel, hitelkártya stb. esetén) A fizetési meghagyás a hitelező által közölt adatok alapján kibocsátott közjegyzői végzés, amely végrehajtás terhe mellett a követelés teljesítésére szólít fel és amely ellen a kötelezett fél 15 napon belül jogorvoslati kérelmet (ún. ellentmondást) nyújthat be! Ellentmondás benyújtása esetén az eljárás átalakul polgári perré. Ha a kötelezett nem terjeszt elő ellentmondást, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és ugyanolyan végrehajtható határozatnak minősül, mint a jogerős ítélet! Ezt ne várja meg!

VÉGREHAJTÁS+

A végrehajtás alapjául a végrehajtható közokirat (közokiratba foglalt hitel és/vagy zálogszerződés) alapján a végrehajtási záradék szolgál, vagy a jogerős bírósági ítélet, illetve közokiratba foglalás hiányában a fizetési meghagyásos eljárás jogerőssé válása után kiállított végrehajtási lap szolgál.

A végrehajtást a hitelező kezdeményezi és a bíróság, illetve a végrehajtható okiratot kiállító szerv az adós lakóhelye szerinti végrehajtó számára adja át a végrehajtható okiratot, amely alapján az adós jövedelmére, ingóságaira, ingatlanaira, cégére stb is kiterjedhet az eljárás. A végrehajtási eljárás megindításának és lefolytatásának illetéke és egyéb költségei vannak, amely a követelés összegéhez kerül hozzáírásra és a kötelezett fizeti meg azt.

ÁRVERÉS+

Bírósági árverés akkor történik, amennyiben a hiteltartozás kapcsán elindult a végrehajtási eljárás és a végrehajtó kitűzi az árverést. Az árveréseken a végrehajtó az ingatlan kikiáltási árát az ingatlan önkormányzati adó-és értékbizonyítványában meghatározott érték 70 %-áig (4. árverésen 50%-áig) leviheti, annak érdekében, hogy az ingatlan minél valószínűbben elkeljen. A licitálók az elektronikus módon tudnak licitálni az ingatlanra. Amikor már egyetlen résztvevő sem hajlandó növelni az ajánlatát, a tulajdonjogot a legmagasabb ajánlatot tevő nyeri meg a vételár átutalása után. Az árverés interneten keresztül, elektronikus úton történik.

Az önkormányzatoknak lehetőségük van elővásárlási jogukkal élni az árverések során. Amennyiben ezen jogukkal élnek, az ingatlant kötelesek tulajdonos számára bérbe adni. Az adósnak az árverést megelőzően az önkormányzattól kell igényelni a beavatkozást és az önkormányzat jóváhagyása esetén élhet (tehát nem automatikusan) ezen új lehetőséggel.

Sikeres árverés után az adós köteles kiköltözni az ingatlanból és az ingatlant kiürített állapotban átadni a végrehajtást kérőnek, amennyiben ez nem történik meg, úgy a végrehajtást kérő a hatóság közreműködését kérheti.

KILAKOLTATÁS +

A kilakoltatási moratóriumra vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében a végrehajtást kérő továbbra is kérheti a kilakoltatást, annak elhalasztása az eljáró végrehajtó kötelessége.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény értelmében a végrehajtónak a sikeres árverést követően továbbra is fel kell hívnia az adóst (zálogkötelezettet) az elárverezett ingatlan elhagyására.